UTE - Dunaújvárosi Acélbikák 1:2 (1:0, 0:1, 0:1) - eseménynapló
Újpesti Jégcsarnok, 388 néző, vezette: Németh M., Dósa K., Szabó D., Gottlibet Z.
Dunaújvárosi Acélbikák: Kovács D. - Svars, Erdély, Niskanen, Pinczés O., Valtola (1) - Léránt 1(1), Brus, Embrich, Ödman (1), Dézsi 1 - Lammi, Vas M., Szalma, Török (1), Somogyi B. - Strenk, Stan, Horváth Á., Marosi. Edző: Eronen Niko, Tuomisoja Sami
17:39 - 1:0 Kovács A. (Benk, Peresunko) - ee
20:57 - 1:1 Dézsi (Ödman, Léránt)
55:09 - 1:2 Léránt (Török, Valtola)
Lövések: 41:22 (12:4, 16:9, 13:9)
Elég össze-vissza játékot láttunk az elején. A lelkesedés
megvolt mindkét oldalon, de a támadások nagyon rossz hatásfokon működtek. Az
újpesti fölény a 18. percben hozott gólt, amikor Kovács Alex
emberelőnyben egy védelmi hibából baloldalt kapura mehetett, és a kapus előtt
elhúzva a korongot fonákkal a hálóba emelt, 1:0. Szünet után újpesti támadások
után Léránt megugrott a balszélen, lövését még hárította Rajna, majd egy kis
összjáték után Dézsi jobbról a kapuba lőtt, 21. perc, 1:1. Ezután a jégen a
bírók vették át a főszerepet, a játékosok folyamatosan melegen tartották a
büntetőpadokat - hol jogos, hol túl szigorúan megítélt kiállításokkal. Kétszer
is öt
A harmadik harmadban ment előre az Újpest, de az akciók nem javultak, hatástalanok voltak.
És ami mindkét oldalra érvényes: lelkes, de fej nélküli hoki. Egy gól még lesz,
mert döntetlen nem lehet. És ezt mi kaptuk: újvárosi támadás után kavarodás a
hazai kapu előtt, végül Léránt a jobb felsőbe talált, 1:2. Ennyi volt. Hoki a
semmibe…
A nap végére az Újpest a kilencedik, azaz utolsó előtti. Az utolsó három
meccsünket elvesztettük, tízből hétszer vereség, már harmadik meccsünkön
lőttünk csak egy gólt.
Ez így nagyon nem jó. Valami varázslatra van szükség, mert egyre
lejjebb kerülünk. Van innen út fölfelé?
LS
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése