Az újpesti jégkorong kezdetei II.

Írta: Laszip Gábor

A következő szombaton a lila-fehérek már első győzelmüket is megszerezték, erről a mérkőzésről az újpesti összeállítás is ismert a Nemzeti Sport rövidhíréből:

„UTE—MUE 11:4 (5:3). Labdahokkimérkőzés. A két csapat a MUE lágymányosi pályáján tegnap délután labdahokki mérkőzést játszott. A csapatok így álltak fel: UTE: Müller – Főző, Czury – Róth – Leiner, Aschner, Horváth. MUE: Weintägl – Miklós, Zsiros – Varga – Szerényi, Jagicza, Vogl. Az UTE góljain Horváth (3), Aschner, Leiner, Czury (2—2), Róth és Főző osztozkodott, míg a MUE góljai közül hármat Jagicza, egyet pedig Szerényi ért el. Az UTE csapatából jól játszott a csatársor.”

A következő – 1955-ig az utolsó – ismert mérkőzésről a Nemzeti Sport 1929. január 28-án számolt be:

„Az UTE labdahokki csapata szombaton délután 11:8 arányban legyőzte a BKE bandy csapatát. A két legénység az alábbi összeállításban játszott: UTE: Müller – Horváth, Cury – Róth – Wilhelm, Aschner, Leiner. BKE: Ordódy – Gruber, Izsák – Beck – Kehrling, Krempels, Balázs.”

A BKE legyőzése rendkívüli jelentőségű diadal volt, hiszen a kék-sárgák Magyarország legjobb csapatát alkották, tele válogatott játékossal.

A rövid tudósítások nem sokat mondanak az utókornak, de több apró információ is szemet szúr bennük. Egyrészt a hírek alapján bizonyossá vált, hogy 91 évvel ezelőtt az UTE nem jégkorong, hanem bandy csapatot alakított, és a hokisok a sportág Magyarországon elterjedt 6 mezőnyjátékosból és egy kapusból álló verzióját űzték. Másrészt az újpesti hokicsapat szereplését mindössze két hétig követte a sportsajtó, amely idő alatt összesen három barátságos mérkőzésen lépett pályára az UTE. A sajtóhiba ellenére az is kiderül, hogy a csapat az úgynevezett „Ampére-jégpályán”, vagyis az Egyesült Izzó sportegyesületének, az Ampére SE-nek a Váci úti, ma Vízművek-pálya néven ismert sporttelepén, annak is a vízzel felöntött és megfagyott futballpályáján készült, és ott is játszotta első mérkőzését is. 1929-ben az UTE-nak tehát hokicsapata már volt, de hoki szakosztálya még nem. Ezt néhány héttel később, 1929. február 10-én a Nemzeti Sport egy olvasója is hibaként rótta fel levelében; Szabó Endre nagykállói tanuló így fogalmazott: 

„A jéghokkira is rátermett a magyar. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy négy év alatt olyan javuláson mentünk keresztül, aminőre nem számíthattunk s már egyenlő rangúak vagyunk Ausztriával. De itt is sok baj van, akár csak más sportágainkban. Mert nem a magyar hokkisport, hanem a BKE egyenlő tudásban Ausztriával. Nincsenek jéghokki klubok. Már ugyan akadt egypár egylet — mint a BBTE, BEAC, meg a MAFC — amelyik megpróbálta. Nem sok sikerrel. De miért nem alakítja még jéghokki-szakosztályát a Ferencváros, a Hungária, Újpest, Nemzeti, a MAC, MTE, LASE, KAOE stb. Ezek mind olyan klubok, amelyek mögött nagy tömegek állanak, volna anyag és volna anyagi kitartás is. Az érdekes és állandó hokki-küzdelmek pedig megnevelnék a közönséget is. Végeredményben pedig, ha minden új egyesület csak egy klasszisjátékost tudna kitermelni magából, már akkor is erős válogatottal dicsekedhetnénk.”

A levelet talán olvashatták az újpesti klubvezetők, ugyanis az 1930. január 19-i közgyűlésen az Újpesti Torna Egylet megalakította jéghokki szakosztályát. Az újpesti hoki élére szakosztályelnöki pozícióban a klubelnök testvére, Aschner Jakab került, míg a szakosztályvezető tisztséget Leiner László töltötte be. A szakosztály 1929/30 telén létrejött ugyan, ám ebből a jeges szezonból nem maradt fenn semmilyen írásos nyoma az UTE hokicsapatának. Sőt, egy 1930. február 25-i olvasói levélben egy „újpesti Nemzeti Sport olvasó-jégbarát.” arról panaszkodik a sportlapban, hogy „az újpesti Ampére-pályát 10 fokos hideg éjszakán sem öntötték fel” és ő bizony „nem azért váltott bérletet, hogy más jégpályán korcsolyázzon” – vagyis valószínűleg a bandyzésre alkalmas jégpálya hiánya miatt nem folytatta előző évben megkezdett szereplését UTE jégkorong csapata, hiszen a lilák nem jutottak megfelelő tréninglehetőséghez. A szakosztály szinte egyetlen életjele a következő években a klub, rendre januárban megtartott éves közgyűlésein a „jéghokki” szakosztályelnök és szakosztályvezető megválasztása volt. 1931-ben szepsi Szűcs Miklós, a Könyves Kálmán gimnázium testnevelő tanára lett a szakosztályelnök, aki pozícióját 1933-ig megtartotta, amikor Wohl Hugó vette át az elnöki tisztséget, míg szepsi Szűcs szakosztályvezető lett. 1939-től a posztján maradó Wohl Hugó mellett ifjabb gróf Bethlen István, a korábbi miniszterelnök bandysportot űző fia lett a szakosztály vezetője. 1940-ben is ők ketten vezették a szakosztályt. 

Közben időről-időre felröppentek az újpesti jéghokicsapat újbóli megalapításáról szóló hírek. 1934. novemberében felmerült, hogy az egyik legsikeresebb gyeplabda klub, valamint a jéghoki mindkét szakágát űző Amateur Hockey Club (AHC) beolvad az UTE hokiszakosztályába. Az újpestiek által kezdeményezett tárgyalások hamarosan megszakadtak a két klub között, így a lila-fehérek jeges szakosztálya továbbra is csapat nélkül maradt. Mégis akadt a 30-as években egy neves jégkorongjátékosa az UTE-nak: Róna László, az újpesti klub kitűnő teniszezője jégkorongban is kiemelkedett, azonban lila-fehér csapat híján hokisként a BKE színeiben szerepelt, és a magyar válogatottban is játszott. Róna emlékezetes játékot nyújtott 1937. január 10-én, amikor Budapesten járt a világbajnokságra készülő kanadai válogatott. Az előző évi olimpia ezüstérmese ellen a magyar válogatott nagyszerűen szerepelt; elsősorban a kapus Hircsáknak és a Róna - Barcza hátvédpárosnak köszönhetően a világklasszisokból álló kanadaiak mindössze 1:0-ra győztek. A mérkőzést megtekintette Aschner Lipót, az UTE elnöke is, akinek nagyon tetszett Róna játéka; Aschner lelkesedésének nyilvánosan is hangot adott. A hátvéd a mérkőzést követő interjúban az elnök szavaira reagálva kijelentette: 

„A legfőbb vágyam, hogy valaha az UTE jéghokicsapatában játszhassam!” – a Nemzeti Sport optimista újságírója hozzátette: „Nem sokáig késik még az UTE hokiszakosztályának megalapítása!” A hokicsapat viszont ekkor sem, ahogy 1929 után egyszer sem alakult újjá.

Nemzeti Sport, 1934. november 6. és november 8.
 az Amateur HC-UTE egyesülésről, virágnyelven

Az újpesti jégkorong kezdetei I.
Az újpesti jégkorong kezdetei II.
Az újpesti jégkorong kezdetei III.

Kezdőlap