2018. szeptember 20., csütörtök

EL28: Fehérvári Titánok-UTE 3:2 hu.


A rendezők talán EBEL meccsre készültek, hisz az üres parkolóba nem engedték be az autókat, mehettünk a mérsékelt érdeklődés következtében fellelhető egyéb helyekre. Hiába, Fehérváron rend van. Sötét rend.
Az Újpestben újra pályára lepett Sikorcin és Csányi, viszont hiányzott a legutóbb megsérült Nagy Nilan. A mai kapus Ágoston volt. 


(2018.09.20) EL 28:
Fehérvári Titánok - UTE 3:2 hu. (1:1, 0:0, 1:1, 1:0)   -  eseménynapló

Székesfehérvár, 320 néző, vezette: Németh M., Haszonits M., Árkovics G., Galsi P.

Fehérvári Titánok: Kornakker - McGurty, Vas M., Lewis (1), Madácsi, Kiss P. 1 - Reiter A., Szabó B., Mihály Á., Balogh, Bennett (1) - Kiss R., Beukeboom 1, Péter A. (1), Mazzag, Nagy Á. - Sándor, Erdély, Vizi 1, Hamvai (1). Edző: Kiss Dávid

UTE: Ágoston - Huba, Szaller, Nemes B., Kocsis, Sági M. - Kovács A., Iberer (1), 
Hebar, Sikorcin, Ropret - Varga A. 1, Kiss P., Benk 1(1), Stefishen (2), Csanyi - Szalma, Kovács S., Schmál. Edző: Szilassy Zoltán, Baróti Zsolt

Gólok:
09:28 - 1:0 Kiss P. (Lewis)
15:31 - 1:1 Benk (Stefishen, Iberer)
40:40 - 1:2 Varga A. (Benk, Stefishen)
44:33 - 2:2 Vizi (Hamvai, Péter A.)
60:41 - 3:2 Beukeboom (Bennett)

Kiállítás: 8 perc + végleges fegyelmi (McGurty) ill. 8 perc
Lövések: 28 ill. 35 (9:7, 8:19, 10:9, 1:0)


I. harmad
Az Újpest azonnal támadólag lépett fel, ment fel a csapat támadott, lőtt, de a hazaiaknak nem nagyon kellett izgulni. A támadások inkább nyomássá szelídültek, a hazaiak ritkán, de gyors ellenakciókkal próbálkoztak. Pont úgy, mint tavaly, vagy két éve. A 10. percben egy önbizalommal túltöltött újpesti támadás megállításából indultak a hazaiak, Kiss P. remek átadással mehetett egyedül kapura, nyert, 1:0. A gól után Nemes száguldva cselezett kapuig, lövését a nagyszerűen védő Kornakker hárította. A lilák most nagyon akartak, a 16. percben Stefishen baloldali átadását Benk középről a belőtte, 1:1. Tehát X-ről kezdődhet a meccs, csak elszállt egy csomó idő. 
Hogy melyik a jobb csapat, nem kérdés. De az újpestieknek jobban oda kell tenniük magukat a győzelem érdekében. Ezt szeretnénk látni!

II. harmad
Bele is kezdtek a lilák, Habar, Csanyi, majd emberelőnyben Hebar háromszor is gólt akart lőni, de mindig ott volt Kornakker. A meccs képe nem sokat változott, támadott az Újpest, megugrottak a Titánok. Az Újpest ment, támadott, lőtt, de az a plusz, az a kicsi extra hiányzott, ami már-már működni látszott, gólokat-győzelmeket hozott. De a Fehérvár is becsapott minket. Eddigi eredménye a gyengék közé sorolta őket – ugye három meccs, két pont. Egy nyolcpontos csapat úgy látja (én is így gondoltam), hogy ezek gyengék, könnyű győzelem lesz. A 38. percben érdekes dolog történt. McGurty ütközött Haszonits játékvezetővel, majd pördült egyet és, megtorolva az ütközést fellökte a bírót. Talán azt hitte, egy újpesti bántotta? Mindenesetre „játékvezető elleni támadás” vétségéért végleges fegyelmivel állt ki a védő. Hasonló esetre nem emlékszem az elmúlt sok évben!

III. harmad
Jól kezdődik! 40 másodperc után vezet az Újpest! Gyors támadás futott a baloldalon, Stefishen balról középre adott a fellépő Varga Arnoldhoz, aki átvette a korongot, és a kapu baloldalába lőtt, 1:2. Na, helyre állt a rend és a papírforma – gondoltuk nem egész négy percig. Akkor a hazaiak megint Titánkodtak, a lövést védte Ágoston, de a kipattanót Vizi kegyetlenül betette, 2:2. Akkor előre a harmadik gólért! Mert ugye biztosan lesz egy harmadik gól. De melyik kapuban? Erre mi történt: teljesen szétesett az Újpest játéka. Gyakorlatilag két egymást követő jó átadás nem volt, nem jutottunk semmire. Ilyen rosszul még nem játszott idén a lila-fehér csapat. Nem is lehetett más, 0 lőtt gól. Egy pontot vesztettünk. Vagy egyet szereztünk?

Hosszabbítás
3-3 mezőnyjátékos, én nagyon nem szeretem ezt a leosztást. Először az Újpest ment előre, Ropret jó helyzetbe hozta magát, de lövés helyett a passzolást látta jobb megoldásnak. Az ellentámadásból Beukeboom baloldalról futtából eleresztett egy lövést – és befejezte a meccset.
 

Erre nem számítottunk. Három meccs után úgy láttuk, már fut a csapat. Aztán lehet, hogy könnyű meccsre számítva kicsit lenéztük a mai ellenfelet. Nem lett volna szabad. Egy klasszikust idézve: „Nem kellő alázattal játszottunk…” 
Tehát hiába tartozik a mai mérkőzés a „felejtsük el” kategóriába, a tanulságot meg kell jegyezni, máskor nem kaphatunk ki egy gyengébbnek képzelt ellenféltől hasonló módon.
A vasárnapi derbin ha 110% százalékra odatesszük magunkat, nem lehet baj. Ne legyen baj!

LS

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése